Lapszemle az online rockzenei sajtóban frissen megjelent lemezkritikákból.
- Részletek
- Ary
- News
Hat éve már az utolsó nagylemeznek, ami a Neurozis volt, ami nekem személyszerint az egyik kedvenc grind anyagom. Noha, nem mintha közben lazsáltak volna a srácok, szinte minden évben adtak ki valami split-et, a legutolsóról volt szó itt is. Közbe meg szinte megállás nélkül járják hazánkat és a környező országokat is, így nem hiszem, hogy sok idejük maradna otthon a mosogatásra, ez a zene meg kiváló levezetés az asszony baszogatása miatt kialakult feszkóra. A recept az ami eddig, csak egy pici finomhangolás volt most a hardcore-os gyökerek felé. Ami brutál jó menetelős témákban és légy zümmögős gitárokban nyilvánul meg. Közbe meg vannak nagyon érdekes gitáros okoskodások is, mint a Járulékos Veszteség hátborzongató dallama, a végén.
Olvasd el a teljes lemezkritikát az Ópiumbarlang blogon...!
- Részletek
- Ary
- News
A zenei oldal kétségtelenül fekete fém, de az ortodox hallgatók számára elképzelhetőnek tartom, hogy kissé idegennek fog tűnni az a modernebb megközelítés, ahogy a Witchthrone fogalmaz. A hosszúra vett, de kétségtelenül hangulatos, ambientes Introt követően a talán legerősebb szerzeményükkel, a Failing Conscience-szel kezdik a dalok sorát. A Witchthrone a korszellemnek megfelelően értelmezi a black metalt, de nem merészkedik a stílusidegen elemek közelébe, az ötös mégis változatosan bánik a tempókkal. Doomos/drone-os elnyújtott riffek éppúgy szerepelnek az eszköztárban, mint a korai norvégokra jellemző tekerések. A vokálok talán a legkevésbé tipikusak, a megszokott rikácsolások mellett olyan, leginkább a deathcore műfajnak megfeleltethető hangok is előfordulnak, melyek ebben a zenei közegben kissé idegennek tűnnek, de az összhatás mégis működőképes.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Rockstation blogon...!
Hallgasd meg az EP dalait: "This Place Is Hell I Call It Home" EP (2022)
- Részletek
- Ary
- News
A covid járvány által előidézett karantén és homeoffice helyzet számos zenészt arra sarkalt, hogy kreatív energiáit új dalok írásába és hangfelvételek készítésébe ölje. Erős a gyanúm, hogy a Golcondával is hasonló történt, hiszen az eddig rájuk jellemző komplexitást új szintre emelték, egy koncepcionális, egybefüggő album megszületésében kristályosodott ki a banda eddigi munkássága. Arra is nagyobb összegben fogadnék, hogy a karantén időszakban a srácok sokat pörgették a Cyberpunk 2077 -et és/vagy a Szárnyas Fejvadászt. A konceptalbum középpontjában ugyanis a ma, és a jövő emberének problémái állnak, a zene mellett ezt nagyon hathatós „alámondások”, bejátszások színesítik az egészet.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Rics & Green blogon...!
Hallgasd meg az album dalait: "Posterity" (2022)
- Részletek
- Ary
- News
A játék neve pedig, amit ezek az urak alkotnak, talán a progresszív death/black metal jelzőkkel írható le a leghatásosabban, de nyilván ezeken kívül innen-onnan azért találunk még kapaszkodót, tehát egy szép, terjedelmes stílusrepertoárt látunk felvonultatva. [...] Ahogy felcsendül a kezdő Cosmic Venture Arch, kapunk majdnem két percnyi gondolkodási időt, hogy biztos fel szeretnénk-e szállni erre a kozmikus haláljáratra (spoiler: kár lenne kihagyni). Aztán beindul a csörte, Marci gitár- és bőgőjátéka továbbra is beleköthetetlen minőségű, ezzel a friss igazolás, Knapp Oszkár (Grizzly, Wrong Side, ex-Insane stb.) orgánuma alkot verhetetlen elegyet. Bár Oszi ebben a műfajban még épphogy csak megmártotta a lábát, mint vendégelőadó (illetve a már említett első Rivers’-lemezen is feltűnt), olyan, mintha mindig is ezt az énjét kereste volna. Kiválóan hozza a négy-öt különböző scream technikát, továbbá a már tőle ismert Burton C. Bell-es (ex-Fear Factory, Ascension of the Watchers) tisztákat.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Nuskull honlapján...!
Hallgasd meg az album dalait: "The Black Hole Era" (2022)
- Részletek
- Ary
- News
Fenntartások nélkül kijelenthető, hogy a death metal aranykora 1988 és 1992 közé tehető. Az viszont már jogosan vet fel kérdőjeleket, hogy ebben az időszakban melyik volt a műfaj csúcséve. Nos, a magam részéről, szigorúan érzelmi alapon 1992-re voksolnék. [...] Hogy csak 1992-nél maradjunk, magyar földön ekkor jelent meg az első - hivatalosnak tekinthető - kazettaalbum a Monastery debütálása képében. A további zenekarok pedig javában demóztak. A harminc évvel ezelőtti termésből kimagaslott a nyíregyházi Unfit Ass: Absurd Reality-je, a fővárosi Subject: Nihilistic Perspectives című kazettája, a szombathelyi Extreme Deformity demója, illetve a pécsi Cultic Pulp bemutatkozó szalagja. [...] A pécsi trió 1991-ben alakult és néhány éves fennállása alatt két demo felvételt rögzített, melyek a maguk idején, a korszellemnek megfelelően házilag másolt kazettákon és fénymásolt borítókkal terjedtek a hazai mozgalomban. Évek óta szó volt a felvételek újra kiadásáról, de az eredeti terv egy LP verzió volt. Megrögzött CD hallgatóként örülök, hogy végül nem így alakult a dolog.
Olvasd el a teljes lemezismertetőt a RockStation blogon...!
- Részletek
- Ary
- News
Az Anti-modernista black metal szólt tűzte fel zászlajára 2021-ben az ambient black/doom metalt játszó hazai Vénen projekt. A kifejezést René Guénontól kölcsönözték, mely egyben tradicionális világszemléletünkre is utal. Ennek fényében született meg egyedik albumunk a Parameśvara. A lemez a formáció első olyan koncepciós albuma, melyet egy vallási hagyomány, a Shaivizmus szelleme itatott át. [...] A Parameśvara előző anyagaikhoz képest a projekt egy kifinomultabb „kaotikusabb” arculatát mutatja meg, amelyben a jórészt instrumentális tantrikus, amibient és ridegebb black metalos részeihez egy rituálészerűen, vagy inkább mantránként ismétlődve kapcsolósnak a dalszövegek. A tőlük megszokott zizegős, fémes pogány black doom alapokra helyezett dalaikhoz esszenciális tiszta erővel kapcsolódik a tiszta hindu antikozmikus mágia.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Fémforgácson...!
Hallgasd meg az album dalait: "Parameśvara" (2021)
- Részletek
- Ary
- News
Néhány nagyváradi és környékbeli fiatal egy szép napon gondolt egyet, összecsomagolt, beindította az időgépet, majd úgy volt vele, hogy ott egye meg a fene az egész 21. századot, és meg sem állt az 1980-as évek közepéig. Ott kiszálltak, megalapították a Vadász nevű zenekart, és köszönik szépen, nem vágynak vissza. Legalábbis ez süt a Burning Sun kiadónál debütáló banda Harc a benzinért című lemezének minden pillanatáról. A vadászokat cseppet sem érdekli, milyen zenét játszik körülöttük mindenki más, és kis túlzással azt mondhatnám, hogy úgy tálalják a riffcentrikus speed metalt, mintha az utóbbi néhány évtized meg sem történt volna.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Fémforgácson...!
- Részletek
- Ary
- News
Knapp Oszkár személyében (aki a Grizzly és a Wrong Side Of The Wall bandákban már bizonyított) végre hivatalos énekese lett a csapatnak, mely számomra üdvözlendő dolog. [...] Többször érdemes nekifutni a The Black Hole Era-nak, ugyanis eléggé tömény muzsikát rejt. Érződik, hogy rengeteg munka van benne, bármelyik részét vizsgálom, viszont a komplexitás nem megy a hangulat rovására. Engem most különösen az énektémák, kórusok fogtak meg, hallstszódik, hogy Oszi brutálisan beletette magát a dalokba.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Rockbook honlapján...!
Hallgasd meg az album dalait: "The Black Hole Era" (2022)
- Részletek
- Ary
- News
Nagyon szép íve van a trackeknek, s a számokat lepörgetve bármennyire is megy el az ember kedve a saját hazájától (pontosabban a magyar politikai, gazdasági, társadalmi viszonyoktól, folyamatoktól), a végére érkezik egy kis feloldozás. [...] Beerzebubék nagyon jól ráismertek a zenei stílusuk korlátaira. Muzsikájuk igen kiművelt és zsáneren belül változatos, ahogyan a vokál is, ugyanakkor a különböző vendégek teszik igazán változatossá az anyagot.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a MusicTunnel blogon...!
Hallgasd meg az EP dalait: "A szavak ereje" (2022)
- Részletek
- Ary
- News
A Paediatrician általánosságban egy gusztustalan keresztmetszet a goregrind és a slamming brutal death metal vonalán. Ezt az irányt most sem hagyták el, viszont úgy érzem kaptunk egy nagy adag – bár ebben a műfajban konkrétan nem nevezhetjük dallamnak így – groove-ot az arcba. Egyfajta beteg hullámzásról van szó, ami végigtol az egész lemezen, mint egy elszabadult vonat. Számonként átlagosan 2 és fél perc őrület, amit kapsz, de nincs idő a fejedhez kapni, mert a leállított elektromos csontfűrész már indul is be újra.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Kronos Mortus e'zine oldalán...!
Hallgasd meg az album dalait: "Postpartum Depression" (2022)
- Részletek
- Ary
- News
A gyökereit tekintve kb. a második Meshuggah lemez és az 1995-ös évjáratú Fear Factory környékéről eredeztethető stílus az, amelyikben a zenekar alkot. Az elmúlt évtizedben neveztük ezt djentnek is, de a mindenáron skatulyákban, fiókokban való gondolkodás most teljesen felesleges. [...] Ez a muzsika nálam, és feltehetően a további, szintén zenei előképzettség nélküli hallgatóknál azon áll vagy bukik, hogy néhány nekifutást követően mit sikerül befogadni, jobb esetben memorizálni belőle. Ha az egyes tételekben nincsenek kapaszkodók, akkor számomra marad az üres, tartalom nélküli keret. A Rivers Ablaze harmadik korongja pedig jó érzékkel épp a határvonalon egyensúlyoz.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a RockStation blogon...!
- Részletek
- Ary
- News
A legelső Mad Disease kezdeti lelkesedéséből lett az, amit most Necroratorynak hívhatunk. Erős gitárhangzás, old school dobbal, klasszikus black-es énekhanggal, nagyon erős hangulattal. [...] Hiába semmi „extra” nincs az énekben, a pokolból felvicsorgó Odivm remekül passzol ide; külön becsülöm benne, hogy megmaradt az az erő, a szövegek nyomatékosításának jelentősége, amit nem könnyű egy ennyire domináns gitár-album mellett érvényesíteni, ráadásul magyarul. Mindkettő kellően be tudja tölteni a szerepét, akár nevezhetjük duónak is. S ha már gitár, Máday Attilát és Gefrorent sem lehet kihagyni.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Rattle Inc. magazin honlapján...!
Hallgasd meg az album dalait: "Ars Nepharia" (2022)