Ami számomra nagyon tetszik, hogy sikerült a bő fél órába úgy belesűríteni a mondanivalót, hogy egyrészt végig fenn tudja tartani a figyelmet, másrészt kellően definiálja azt az irányt, amit szerintem a csapat magáénak szeretne tudni. És ezek nagyon nagy pozitívumok. Az említett nyitó tétel remek választás volt a bemutatkozásra, de nekem mondjuk a másodikként érkező Burn in hell még erősebbnek tűnik és egy hangyányival jobban is tetszik. Valahogy emlékezetesebb és jobban eltalálták benne a stoneres témák, a groove-os riffelés és az elszállós, grunge-os ének arányait.
Olvasd el a teljes lemezkritikát a Fémforgácson...!
Hallgasd meg az album dalait: "Tracks End Here" (2023)
